2015. május 27., szerda

Beszámoló

A csoportmunka nagyon jól működött közöttünk, arányosan osztottuk fel egymás között a feladatokat. Szerencsére voltak olyan feladatok is, amelyekben akár ki is tudtunk teljesedni (például a Nyugat egy számának kritikája, az interjú, vagy a stílusirányzatok különböző művészeti ágakban való bemutatása), tehát úgy gondolom találhattunk érdeklődésünknek megfelelő témákat is. A feladatok ütemezéseiben sem voltak gondok, továbbá könnyedén meg tudtunk egyezni mindig egy-egy feladat felosztásáról. Hasznosnak találtam ezt a munkát, mert így könnyebben megismerhettük Ady munkásságát, korának jellemzőit. A kutatómunka ránk volt bízva, így hatékonyabban tanulhattunk belőle, mint egy előre kiadott szövegből. Személy szerint örültem, hogy újra csoportban dolgozhattunk, mert így tudtuk segíteni egymást, ezáltal gyorsabb volt a munkafolyamat.


Kiegészítések a csoport többi tagjának oldalain:

http://anna0910.blogspot.hu/
http://minimalac.blogspot.hu/
http://rekus667.blogspot.hu/
http://someonewithnoname111.blogspot.hu/

5) Egy 19. századi filozófiai irányzat rövid bemutatása

Marxizmus


A Marxizmus Karl Marx nevéhez fűződik. Ő úgy vélte, a vallás "annak az embernek az öntudata és az önérzete, aki vagy még nem szerezte meg önmagát, vagy már ismét elvesztette". Tehát a vallást egyfajta hiánypótlóként ábrázolja. Marx úgy vélte, hogy fontos a valláskritika, mégpedig azért, mert a vallás a "nép ópiuma", tehát fel kell nyitni az emberek szemét, észhez kell őket téríteni. Ugyanakkor találhatunk tőle pozitív gondolatokat is a vallásról: "A vallás a szorongatott teremtmény sóhaja, egy szívtelen világ lelke, mint ahogyan szellemtelen állapotok szelleme." Rövidebben: a vallás az emberek erőadója, ösztönzése és reménye.

4) Egy Ady-vers bemutatása

Ady Endre: Léda a hajón



Hurráh, jön az Öröm hajója
És hozza Lédát már felém.
Virágos, pompás szőnyegén,
Én asszonyom, már látlak, látlak:
Hajadban a vérvörös rózsa.
Ugye kivánsz? Én is kivánlak.
Hurráh, mi rég nem láttuk egymást.



Óh, jaj, szédülök itt a parton,
Óh, jaj, most mindjárt itt leszel,
Kérdezlek majd és kérdezel
És összecsap két szomju-lélek
És fejemet kebledre hajtom.
Jaj, ne. Ne jöjj. Reszketek, félek.
Óh, jaj, mi rég nem láttuk egymást.

Ady és Léda szerelme elválások és örökös egymásra találások sorozata volt. Léda is hazajött olykor Párizsból, Ady is kiutazott hozzá, és ez a távolság erősítette, táplálta szerelmüket. Ez a messzeség tette Lédát az álmok sejtelmes, izgató asszonyává. A Léda-versek sokasága mind ebből a távollétből született. A távolból élő vágy az elérhetetlenért, az igazi asszonyért, az édes kín és az édes szenvedés, ez ad tartalmat Adynak Lédához kötődő szerelméhez, ez emeli ezt a szerelmet a hétköznapok fölé. Az első percek felemelő érzése után azonban már ott van Adyban a megszokottság, a semmi új érzése, ami új értelmet adna szerelmüknek. Ady szinte vágyik az önsanyargatás kéjére, mert ezzel teszi Lédát azzá, ami. Így tudja és így akarja megtartani őt. Szereti, mégis benne él a félelem a megszokottól. Nem akarta, hogy Léda megszokottá váljon számára, szerette volna másnak, elérhetetlennek, megismerhetetlennek látni őt. Jól tudta, ha ez az érzés eltűnik, vele tűnik Léda is.

Vászonkép, festmény reprodukció, nyomtatás, lakberendezés, bolt, impresszionizmus, claude monat, csónakok, folyó, víz (Claude Monet festménye)

2015. március 29., vasárnap

1) Stíkusirányzatok - szecesszió, szimbolizmus, impresszionizmus (a zenében)

Szecesszió

A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt.
A zenében mindezt persze nehezebb nyomon követni, de Zemlinsky, Schönberg vagy Webern korai műveiben az eltávolodás, a szakítás a hagyományokkal, az új utak keresése jól megfigyelhető.

Arnold Schönberg: Kamaraszimfónia, Op. 9

https://www.youtube.com/watch?v=oarPobOc-js  (rövid)
https://www.youtube.com/watch?v=zrZz7b3qga0

Az 1906-ban írt kamaraszimfónia tizenöt szólóhangszert foglalkoztat. Bár a zeneszerző nem jelöl cezúrát az egyes tételek között, a mű latens tételrendje nagyjából megfelel a klasszikus szimfóniáénak. A formai újítás abban áll, hogy a szonátaformájú első tétel kidolgozási szakaszát Schönberg a scherzo-formájú második és a lassú harmadik tétel közé iktatta. De felfogható az egész darab egyetlen nagyszabású szonátatételnek is, amelynek egyes formarészeit terjedelmes epizódok különítik el.

A mű 1913-ban történt előadásán hatalmas botrány tört ki Bécsben: egyike azoknak a zajos demonstrációknak, amelyek az avantgardista zeneszerzők jelentkezését rendszeresen végigkísérték ezekben az esztendőkben. Kárpáti János Schönberg című könyvében így ír: „...Mégis érthető ez a megdöbbenés, mert Schönberg itt valóban olyan új zenei eszközökkel jelentkezik, melyeknek egy csapásra való megértése, különösen a régi konvenciókhoz rögződött hallgatóság számára, valósággal elképzelhetetlen..." A mű elemzését ezekkel a szavakkal fejezi be Kárpáti János: „...gyötrelmesen kijózanító a konzekvenciák végső levonása, az a tendencia, amely most itt, a Kamaraszimfóniában indul meg. Nem leplezi ezután már sem a nagyzenekari hangtömeg, sem a tercépítésű harmóniák konszonanciája vagy a forma szimmetriája. Disszonáns és aszimmetrikus korban élünk - ezt kell a zenének kifejeznie. És ha a kispolgár mindezt nem érti meg - hogy is érthetné? - az az ő baja..."

A Kamaraszimfóniát Schönberg 1935-ben nagyzenekarra hangszerelte át (op. 9b), és ebben a formában maga vezényelte a mű bemutatóját Los Angelesben.

Szimbolizmus

A szimbolizmus a realizmussal szembeforduló művészeti irányzat a 19. század második felében, valamint a modern életérzés és az újfajta költői alkat kifejezésének irányzata. Az irányzat elnevezése a görög szümbolon (ismertetőjel, jelkép) és a latin symbolum (összevetni, összeilleszteni) szóból ered. A már az ókorban kialakult kifejezés is utalt az elvont jelentéskörre, jelképi értelemre. A jelkép valamilyen gondolati tartalom, elvont eszme, fogalom érzékletes képpel való kifejezése, helyettesítése. A kezdetben egyszerű azonosítás azonban a XIX. századi szimbolizmusban rejtett, nehezen felfejthető képi réteg utalásában ölt testet.

A legnagyobb szimbolista zeneszerzőnek Claude Debussy-t tartják. Egyik főbb műve az Egy faun délutánja. Nagy filozófiai kérdés: a valóság nem álomvilág-e. Vezérmotívumok: különböző variációkban mindig visszatér. Titokzatosság, sejtelmesség jelzi a valóság és az álom közötti átmenetet. A dallamnál sokkal fontosabb a hangszín.


Impresszionizmus

Az impresszionizmus a 19. század utolsó harmadának legnagyobb hatású művészeti mozgalma. Az impresszionista stílus nem volt olyan jellemző korstílus, mint a barokk vagy a reneszánsz, hiszen ezek a művészet minden ágára hatottak. Az impresszionizmus leginkább a festészet, a zene és az irodalom, kis mértékben a szobrászat stílusa.

Az impresszionista zene tárgyát zenén kívüli forrásokból meríti, de pillanatnyi benyomásokat rögzít. Természeti képeket, jelenségeket foglal zenébe: felhők gomolygását, a víz és a szél játékát, mediterrán tájak ragyogását (például Debussy: A tenger). Az új zenei hangzásra való törekvést rendkívül jól kifejezi az egészhangúság, amely a századforduló zenéjének és vele a tonalitás felbomlásának dallamban és harmóniában egyaránt megnyilvánuló stílusjegye. Az egész hangú skálán az oktávot hat egyenlő nagyszekundraosztja, így a dúr-moll hangnemű érzetet megszünteti. A hangsor nyugtalanságot hordoz, és a lezáratlanság érzetét kelti.

2014. szeptember 26., péntek