A csoportmunka nagyon jól működött közöttünk, arányosan osztottuk fel egymás között a feladatokat. Szerencsére voltak olyan feladatok is, amelyekben akár ki is tudtunk teljesedni (például a Nyugat egy számának kritikája, az interjú, vagy a stílusirányzatok különböző művészeti ágakban való bemutatása), tehát úgy gondolom találhattunk érdeklődésünknek megfelelő témákat is. A feladatok ütemezéseiben sem voltak gondok, továbbá könnyedén meg tudtunk egyezni mindig egy-egy feladat felosztásáról. Hasznosnak találtam ezt a munkát, mert így könnyebben megismerhettük Ady munkásságát, korának jellemzőit. A kutatómunka ránk volt bízva, így hatékonyabban tanulhattunk belőle, mint egy előre kiadott szövegből. Személy szerint örültem, hogy újra csoportban dolgozhattunk, mert így tudtuk segíteni egymást, ezáltal gyorsabb volt a munkafolyamat.
Kiegészítések a csoport többi tagjának oldalain:
http://anna0910.blogspot.hu/
http://minimalac.blogspot.hu/
http://rekus667.blogspot.hu/
http://someonewithnoname111.blogspot.hu/
Blabla
2015. május 27., szerda
5) Egy 19. századi filozófiai irányzat rövid bemutatása
Marxizmus
A Marxizmus Karl Marx nevéhez fűződik. Ő úgy vélte, a vallás "annak az embernek az öntudata és az önérzete, aki vagy még nem szerezte meg önmagát, vagy már ismét elvesztette". Tehát a vallást egyfajta hiánypótlóként ábrázolja. Marx úgy vélte, hogy fontos a valláskritika, mégpedig azért, mert a vallás a "nép ópiuma", tehát fel kell nyitni az emberek szemét, észhez kell őket téríteni. Ugyanakkor találhatunk tőle pozitív gondolatokat is a vallásról: "A vallás a szorongatott teremtmény sóhaja, egy szívtelen világ lelke, mint ahogyan szellemtelen állapotok szelleme." Rövidebben: a vallás az emberek erőadója, ösztönzése és reménye.
4) Egy Ady-vers bemutatása
Ady Endre: Léda a hajón
Hurráh, jön az Öröm hajója
És hozza Lédát már felém.
Virágos, pompás szőnyegén,
Én asszonyom, már látlak, látlak:
Hajadban a vérvörös rózsa.
Ugye kivánsz? Én is kivánlak.
Hurráh, mi rég nem láttuk egymást.
Óh, jaj, szédülök itt a parton,
Óh, jaj, most mindjárt itt leszel,
Kérdezlek majd és kérdezel
És összecsap két szomju-lélek
És fejemet kebledre hajtom.
Jaj, ne. Ne jöjj. Reszketek, félek.
Óh, jaj, mi rég nem láttuk egymást.
(Claude Monet festménye)
2015. március 29., vasárnap
1) Stíkusirányzatok - szecesszió, szimbolizmus, impresszionizmus (a zenében)
Szecesszió
A szecesszió sokkal inkább egy művészeti irányzat, egy világkép, mint egységes stílus. A szó maga kivonulást, elszakadást jelent mindattól, amit a korabeli akadémikus művészet képviselt.A zenében mindezt persze nehezebb nyomon követni, de Zemlinsky, Schönberg vagy Webern korai műveiben az eltávolodás, a szakítás a hagyományokkal, az új utak keresése jól megfigyelhető.
Arnold Schönberg: Kamaraszimfónia, Op. 9
https://www.youtube.com/watch?v=oarPobOc-js (rövid)
https://www.youtube.com/watch?v=zrZz7b3qga0
Az 1906-ban írt kamaraszimfónia tizenöt szólóhangszert foglalkoztat. Bár a zeneszerző nem jelöl cezúrát az egyes tételek között, a mű latens tételrendje nagyjából megfelel a klasszikus szimfóniáénak. A formai újítás abban áll, hogy a szonátaformájú első tétel kidolgozási szakaszát Schönberg a scherzo-formájú második és a lassú harmadik tétel közé iktatta. De felfogható az egész darab egyetlen nagyszabású szonátatételnek is, amelynek egyes formarészeit terjedelmes epizódok különítik el.
A mű 1913-ban történt előadásán hatalmas botrány tört ki Bécsben: egyike azoknak a zajos demonstrációknak, amelyek az avantgardista zeneszerzők jelentkezését rendszeresen végigkísérték ezekben az esztendőkben. Kárpáti János Schönberg című könyvében így ír: „...Mégis érthető ez a megdöbbenés, mert Schönberg itt valóban olyan új zenei eszközökkel jelentkezik, melyeknek egy csapásra való megértése, különösen a régi konvenciókhoz rögződött hallgatóság számára, valósággal elképzelhetetlen..." A mű elemzését ezekkel a szavakkal fejezi be Kárpáti János: „...gyötrelmesen kijózanító a konzekvenciák végső levonása, az a tendencia, amely most itt, a Kamaraszimfóniában indul meg. Nem leplezi ezután már sem a nagyzenekari hangtömeg, sem a tercépítésű harmóniák konszonanciája vagy a forma szimmetriája. Disszonáns és aszimmetrikus korban élünk - ezt kell a zenének kifejeznie. És ha a kispolgár mindezt nem érti meg - hogy is érthetné? - az az ő baja..."
A Kamaraszimfóniát Schönberg 1935-ben nagyzenekarra hangszerelte át (op. 9b), és ebben a formában maga vezényelte a mű bemutatóját Los Angelesben.
Szimbolizmus
A szimbolizmus a realizmussal szembeforduló művészeti irányzat a 19. század második felében, valamint a modern életérzés és az újfajta költői alkat kifejezésének irányzata. Az irányzat elnevezése a görög szümbolon (ismertetőjel, jelkép) és a latin symbolum (összevetni, összeilleszteni) szóból ered. A már az ókorban kialakult kifejezés is utalt az elvont jelentéskörre, jelképi értelemre. A jelkép valamilyen gondolati tartalom, elvont eszme, fogalom érzékletes képpel való kifejezése, helyettesítése. A kezdetben egyszerű azonosítás azonban a XIX. századi szimbolizmusban rejtett, nehezen felfejthető képi réteg utalásában ölt testet.
A legnagyobb szimbolista zeneszerzőnek Claude Debussy-t tartják. Egyik főbb műve az Egy faun délutánja. Nagy filozófiai kérdés: a valóság nem álomvilág-e. Vezérmotívumok: különböző variációkban mindig visszatér. Titokzatosság, sejtelmesség jelzi a valóság és az álom közötti átmenetet. A dallamnál sokkal fontosabb a hangszín.
Impresszionizmus
Az impresszionizmus a 19. század utolsó harmadának legnagyobb hatású művészeti mozgalma. Az impresszionista stílus nem volt olyan jellemző korstílus, mint a barokk vagy a reneszánsz, hiszen ezek a művészet minden ágára hatottak. Az impresszionizmus leginkább a festészet, a zene és az irodalom, kis mértékben a szobrászat stílusa.2014. szeptember 26., péntek
2014. április 26., szombat
2014. április 11., péntek
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)